Hiszek Marosvásárhelyben, a város és a közösség erejében. Hiszek abban, hogy ennek a közösségnek van hite arra, hogy közösen a jelen részévé tegyük Bernády aranykorát. Ne a múltban éljünk, hanem a jelen és a jövő mozgasson. Hiszem, hogy összefogással győzni fogunk, és újra egy élhető várossá tesszük Marosvásárhelyt!
Városunk fejlődése megállt. Tudjuk, ami áll, az lemarad. Így hagyott le bennünket nem csak Kolozsvár, de Nagyszeben és Brassó is, valamint a sokkal kisebb Gyulafehérvár és Beszterce is megelőzött.
Pedig pénz volt bőven. A polgármester pedig még annak is a többszörösét költötte, mint ami a rendelkezésére állt. Néhány bankszámla gyarapodott általa – a város nem. A közszállítás szégyellni való, parkoláskor a szerencsére alapozunk, s ha minőségi kikapcsolódásra vágyunk, máshol keresünk élményeket. Sem románként, sem magyarként nem jó itt élni. Vegzálják az iskoláinkat, a MOGYE ügye menthetetlennek tűnik, és nem történt előrelépés a kétnyelvűség alkalmazásában sem.
Régi marosvásárhelyi család sarja vagyok. Itt éltek őseim, és azt szeretném, hogy itt éljenek gyermekeim is. Szeretem ezt a várost. Itt nevelkedtem, itt tanultam, és itt alapítottam családot. Sokáig tehetetlenül kellett nézzem, hogyan válik a rossz döntések, a nemtörődömség és mulasztások áldozatává szülővárosom.
15 éve már, hogy románokkal és magyarokkal, romákkal és németekkel dolgozom együtt. Intézményvezetőként, rendezvényszervezőként és politikai szereplőként is azért, hogy megállítsuk Marosvásárhely hanyatlását, erősítsük közösségünket, ápoljuk hagyományainkat.
Nem személyek ellen küzdök, hanem az ellen a rendszer ellen, amely két évtized alatt telepedett rá a városra. Ez a rendszer azonban meggyengült. A marosvásárhelyiek ezúttal visszakaphatják a városukat. Olyan városra van szükségünk, ahol az adósság halmozása helyett gazdálkodnak, ahol a zavarosban halászás helyett rendet tartanak, ahol a pénztárcák helyett a közösség gyarapodik.
Egyenlő bánásmódot és egyenlő esélyeket ígérek Önöknek. Amit 20 év alatt leromboltak, azt nem lehet pár év alatt visszaépíteni. Ezért a programom is a következő 10 év teendőiről szól.
Egy városképről szeretnék beszélni Önöknek. Idegen eredetű szóval nevezik ezt víziónak is. Vásárhely jövőjéről, a jövő Marosvásárhelyéről, amelyet közösen építünk, végig szem előtt tartva a célt: 2030-ra a kullogók sorából az élbolyba kell kerülnünk. Hiszem, hogy nacionalista uszítással, félelemkeltéssel már nem lehet választást nyerni. Lehet viszont kéznyújtással, közösen szőtt tervekkel és együtt végzett munkával.
Így, ebben a szellemben tervezem a marosvásárhelyiek érdekét is szolgálni.
A folyamat, amelynek eredményeként ez a dokumentum megszületett, csaknem egy éven keresztül tartott és három síkon zajlott. Már 2019-ben elindult az a társadalmi párbeszéd, amelynek keretei között szakmai egyeztetést folytattunk több olyan társadalmi csoportosulással, amelyek látásmódja, elvárása és tevékenysége meghatározza és formálja ennek a városnak a mindennapjait. Személyes találkozások, nyilvános fórumok, szakmai beszélgetések, kérdőíves kutatómunka révén igyekeztünk képet alkotni arról, hogy civilek, informatikusok, kultúraszervezők, oktatók, sportolók és sportot szeretők, és nem utolsó sorban vállalkozók milyen jövőt képzelnek el Marosvásárhelynek.
Ugyanakkor városfejlesztésben, urbanisztikában, smart technológiák alkalmazásában, közigazgatásban jártas szakembereket kértünk meg arra, hogy stratégiát dolgozzanak ki a város újraélesztésére és távlati fejlesztésére. Munkatársaink arra törekedtek, hogy minden projekt közös nevezője a digitális és új technológiák használata legyen. Munkájuk során 6 olyan makró mutatót határoztak meg, amelyek azoknak az ágazatoknak a teljesítményét mérik, amelyek a fejlődő és fenntartható városok esetében elengedhetetlenek: intelligens mobilitás, intelligens kormányzás, intelligens gazdaság, intelligens emberek, intelligens környezet, intelligens életmód. Programunk az ő stratégiai tervezésükre is nagymértékben hagyatkozik.
A harmadik pillér a vásárhelyi emberek véleménye. Megszerveztük a városi konzultációt. Figyelembe vettük a közvéleménykutatásokat, amelyekben a marosvásárhelyieket kérdezték. Odafigyeltünk a városban lezajlott közvitákon, fórumokon elhangzott felszólalásokra, és követtük azokat a konstruktív párbeszédeket, amelyek az internetes felületeken zajlottak.
Programunk ezek alapján készült. Van benne olyan intézkedés és terv, amelyet meg lehet valósítani egy vagy két év alatt, és van, amihez nyolc vagy tíz év kitartó munkájára lesz szükségünk. Nem ígérünk lehetetlent, csak olyat, amiben mi magunk is hiszünk, és ami biztosan megvalósítható.
Kérjük, olvassák az újra való nyitottsággal és azzal a bizakodással, amivel mi papírra vetettük.
A város adósságállományát nem ismerjük pontosan. Annyi tudható, hogy a polgármesteri hivatal évről-évre növekvő adósságot görget maga előtt. A hivatalos adatokat folyamatosan kozmetikázzák, az elmúlt évtizedben egyetlen olyan év sem volt, amikor ne tervezett volna 100 millió új lejjel többet a hivatal, mint amennyi bevételt végül meg tudott valósítani. Minden marosvásárhelyi lakosra tetemes adósság jut.
Három különálló, de mégis összefüggő problémát kell sürgősen kezelnünk. Elsősorban fel kell mérni és ütemezni kell a város adósságát. Ugyanakkor a helyi gazdaságot ösztönző intézkedésekre van szükség. Végül, de nem utolsó sorban rendbe kell tenni Marosvásárhely vagyongazdálkodását. Olyan várost akarunk építeni, ahol a polgárok adóját a hivatal megbecsüli, költekezéséről megkérdezi a lakosokat és folyamatosan elszámol azzal, amire az adófizetők pénzét költi.
Az elmúlt két évtizedben természetessé vált Marosvásárhely gazdálkodásában az adósságok betervezése és görgetése. Papíron némileg több, mint 200 millió lej adósságot tartanak nyilván, azonban a tényleges eladósodottság ennél sokkal nagyobb lehet. A 2019-es költségvetés újabb és újabb módosításai során volt rá példa, hogy több száz millió lejes „kötelezettségvállalást” (credit de angajament bugetar) is megszavazott a helyi tanács. Ez az összeg több mint kétszerese a város éves költségvetésének. Itt az ideje, hogy a polgármesteri hivatal szorosabbra húzza a nadrágszíjat.
A város két évtizedes rossz gazdálkodásának egyik eredménye, hogy sem a polgárok, sem a hivatal nem tudja pontosan, mi minden fölött rendelkezik, kinek mi van a használatában, mit kell felújítani és mit kell lebontani, mire készültek tervek, mire van pályázat benyújtva, vagy milyen területet milyen céllal lehetne hasznosítani.
Vizsgálatot indítunk a létező városi infrastruktúra állapotának felmérésére. A csatornahálózat, ivóvízellátás, közvilágítás, a háztartások energiaellátása olyan alapokon nyugszik, amelyeket évtizedekkel vagy éppen egy évszázaddal korábban, Bernády György polgármestersége idején fektettek le. A vízellátást biztosító hálózat nagy része például nem napjaink igénybevételére volt tervezve, ezért az állandó karbantartás hiányában egyre gyakoribbak az olyan problémák, amelyek egész lakótársulásokat hagyhatnak ivóvízellátás nélkül.
Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy a frissen felújított járdát vagy utcát néhány héten belül más típusú munkálatok miatt újra feltörik. Az utca- és járdafelújításokat, vezetékcseréket, csatornarendszerrel kapcsolatos munkálatokat előre tervezhetővé tesszük, a munkálatokat a cégek üzleti tervei helyett a lakosság elvárásaihoz igazítjuk.
A vállalkozókkal, a gazdaság legfontosabb szereplőivel csak látszólag van kapcsolata a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak. Oka van annak, hogy befektetőket évtizedek óta nem sikerül hozni a városba, és a helyi vállalkozásokkal sincs élő kapcsolat. Sem alkalmi tanácskozás, sem jövőtervezés céljával nem egyeztet a város a helyi gazdasági szereplőkkel. Ennek köszönhetően Marosvásárhelynek nincs gazdasági stratégiája, gazdasági vonzereje folyamatosan csökken, az országos ranglistáknak rendszerint a hátsó fertályában kullog. A szakemberek és a jól képzett munkaerő hiánya egyre erősebben érezteti hatását.
A koronavírus-járvány különleges helyzetet teremtett, a gazdaságösztönző intézkedések létfontosságúvá váltak. Bár a helyi adórendszer alakításának korlátjai vannak, valamint a vállalkozói övezetekben szokásos infrastruktúra előkészítés sem jelent már meghatározó előnyt, a szervezett és stratégia-alapú hozzáállás a helyi vállalkozások növekedésének serkentéséhez továbbra is elengedhetetlen.
Állandó, politikától független vállalkozói konzultációs testületet hozunk létre, amelyben a termelő, szolgáltató és kereskedő szektorok képviselői egyaránt helyet kapnak. A velük folytatott egyeztetésekre alapozva hozzuk meg a gazdasági fejlesztéseket érintő döntéseket. Az így létrejövő Marosvásárhelyi Vállalkozói Tanácsnak fontos szava lesz minden, a várost érintő gazdasági döntésben.
Olyan irodát nyitunk, amely kizárólag a beruházásokkal, építkezésekkel kapcsolatos papírmunkát, engedélyeztetési eljárásokat, dokumentációk összeállítását segíti. Az itt dolgozó ügyintézők a legalább 150 ezer eurós befektetések vagy legkevesebb 10 munkahelyet teremtő vállalkozások számára kínálnak teljeskörű ügyintézést a beruházás megvalósulásáig.
Adócsökkentési programot indítunk. Ezáltal lehetővé tesszük, hogy azok a vállalkozások, amelyek helyi munkaerőt alkalmaznak és/vagy fejlesztéseket végeznek, három egymást követő éven keresztül mentesüljenek a helyi adók egy részétől.
Marosvásárhely kiváló adottságokkal rendelkezik az egészségügyi ágazatban. A MOGYE, a gyógyszergyárak és országos hírű kórházaink mellett számos egészségügyi szolgáltató működik a városban. Az egészségügy meghatározó helyi szereplőivel együttműködve fejleszteni fogjuk az egészségügyi turizmust, növelni fogjuk az ágazat gazdasági súlyát.
Megvásároljuk az egykori Meggyesfalvi Téglagyár területét, és technológiai parkot alakítunk ki. Magán- és közösségi jellegű, üzleti és innovációs tevékenységek számára biztosítunk teljeskörű infrastrukturális lehetőségeket.
Megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a Marosvásárhelyen és Maros megyében előállított termékeket heti rendszerességgel értékesíthessék a városközpontban. Az eddigi gyakorlattól eltérően, csak Maros megyében előállított termékek kerülhetnek eladásra, és csak közvetlenül a termelők értékesíthetik ezeket.
A helyi termékek, szolgáltatások, kiskereskedők előnyben részesítése egyre nagyobb hangsúlyt kap az országban. Tudatos, tervezett kampányt indítunk annak érdekében, hogy a marosvásárhelyiek figyelmét ennek fontosságára még inkább felhívjuk.
Az új városi portálon minden olyan helyi vállalkozást és elérhetőségét feltüntetjük, ami a lakosság hétköznapi problémáinak megoldásában bizonyulhat hasznosnak. Ne okozzon problémát a marosvásárhelyieknek a jó szakember megtalálása.
Olyan szakmák oktatását karoljuk fel, amelyekre a helyi gazdasági igények szerint szükség van. Vissza kell adni a tisztességesen elvégzett munka becsületét!
Pénzügyi alapot különítünk el a duális képzésben tanuló diákok ösztöndíjára. Adókedvezményben részesítjük azokat a cégeket, amelyek vállalják ezeknek a diákoknak a gyakorlati képzését. Az oktatási intézményeink és vállalataink közös projektjei nem csak versenyképes szaktudást eredményeznek, de azt is segítik, hogy a jól képzett szakembereinket itthon tudjuk tartani.
A város egyik legfontosabb erőssége abból fakad, hogy két egyetemen is erős informatikai és műszaki képzés zajlik. Ennek köszönhetően a szoftverfejlesztő, informatikai vállalkozások jelenléte is jelentős. Csaknem 40 programozókat, szoftverfejlesztőket foglalkoztató vállalkozás működik Marosvásárhelyen, amelyek jelentős része külföldi piacra dolgozik, és több mint 2000 főt foglalkoztatnak. Az ő fejlődésük egyben a város gyarapodását is eredményezi, ezért kezdeményezzük, hogy a LifeTech City egyesülettel, a városban működő informatikai vállalkozások képviselőivel és szakmai szervezetekkel együttműködve a marosvásárhelyi IT szektor erősségeit felmutató nemzetközi kiállítást szervezzünk, ezzel erősítve a város jelenlétét a nemzetközi porondon.
Marosvásárhely már az elhelyezkedéséből fakadóan is együttműködésre van ítélve. A város csak akkor tud fejlődni, ha a közvetlen közelségében lévő többi önkormányzattal összefogva, hálózatot építve dolgozik. Ezzel a céllal Romániában elsőként hozták létre 2005-ben a Marosvásárhely Metropoliszövezetet. A társulás azonban megalakulása óta működésképtelen, mert a Polgármesteri Hivatal nem vett részt a munkában, nem fizette a tagsági hozzájárulását és Marosvásárhely polgármestere akadályozta a működését. Ezáltal elestünk az olyan infrastrukturális fejlesztési lehetőségektől, amelyeket a többi erdélyi nagyváros pályázatok útján megvalósított.
Az összesen 14 települést magába foglaló társulás már a 2021-2027-es pályázati ciklusban olyan forrásokat képes megszerezni, amelyeknek köszönhetően a városban és térségében jelentős infrastruktúra-fejlesztés veheti kezdetét. Ezáltal megoldódhat a térségi közszállítás, megvalósulhat a marosvásárhelyi terelőút, a vasútvonalat be lehet kapcsolni a térségi tömegközlekedésbe, jelentős mértékben bővülhetnek a kerékpárutak, de új turisztikai attrakciók is épülhetnek.
Politikai hovatartozástól függetlenül szoros munkakapcsolatot alakítunk ki az összes Maros megyei parlamenti képviselővel, szenátorral, kormányzatban dolgozó közszereplővel annak érdekében, hogy erősítsük Marosvásárhely és Maros Megye lobbierejét a fővárosban. A terelőút megépítése, a repülőtér fejlesztése és az autópályahálózat befejezése, minden marosvásárhelyi kötődésű politikus számára stratégiai cél kell legyen.
Nem lehet tovább várni a kormány által a Maros déli oldalára tervezett terelőút elkészítésére. Ezért a Maros északi oldalán, Nyárádtő-Marosszentkirály-Marosszentanna-Nagyernye települések térségben elkezdjük a saját, kb. 25 km hosszú városi körgyűrű megépítését, ami Nagyernyében csatlakozhat a kormány által épített Dél-Keleti terelőúthoz. A Maros Megyei Tanáccsal, valamint a Metropolisz Övezettel elindítjuk az ehhez szükséges procedúrát.
Miközben a városunk neve, valamint a múltja is arról árulkodik, hogy olyan város voltunk, ahol vásárt tartottak és üzletek köttetek, ez mára szinte egyáltalán nem érhető tetten. Marosvásárhely azonban mind Erdély szívében való földrajzi elhelyezkedéséből, mind kultúrtörténeti távlatból nézve kiválóan alkalmas arra, hogy vásárok, expók, üzletkötések helyszíne legyen, logisztikai csomóponttá váljon. Ennek a feltételeit azonban 6-8 éves távlatban lehet kialakítani. A marosvásárhelyi egyetemeket, a meghatározó vállalatokat, turisztikai szakembereket és közgazdászokat vonunk be ahhoz, hogy a bevásárlóközpontokon túlmutató, nemzetközi hírű vásáros hellyé, üzletkötő központtá tegyük Marosvásárhelyt. A Megyei Tanáccsal és a Metropolisz Övezettel együttműködésben Erdély legnagyobb rendezvény- és konferenciaközpontját építjük meg a repülőtér és az autópálya vonzáskörzetében.
Marosvásárhely utcaszerkezete a rendszerváltás óta nagyon keveset, az elmúlt 20 évben szinte semmit nem változott. Mindez annak ellenére, hogy a város stratégiai tervei erre világos javaslatokat tartalmaznak. A városi autósforgalom azonban nem csak terelőutak megépítésével mérsékelhető. Mind a belvárosi, mind a lakónegyedi autósforgalomban enyhülést érzékelhetnek a marosvásárhelyiek, ha új útszakaszok épülnek meg a különböző lakónegyedek között. A Dózsa György utca tehermentesítését a Segesvári út meghosszabbításával, a Dél-Keleti terelőút és az Észa-Erdélyi autópálya találkoztatásával képzeljük el.
Ezt a két kifejezést Marosvásárhelyen is sokszor hallhattuk az elmúlt évtizedben, azonban előrelépés nem történt ezen a téren sem. Rendszer kiépítésére van szükség, ami a város úthálózatát, közszállítását, közlekedését, energiaellátását, adminisztratív szolgáltatásait képes integrált módon összekötni. A folyamatosan gyűjtött adatokra alapozva a rendszer megkönnyíti az üzemeltetést, és a városlakók számára is képes hasznos információkat vagy szolgáltatásokat nyújtani. Csökken a bürokrácia, átláthatóbbak lesznek a folyamatok, és lehetővé teszi a lakosság bevonását bizonyos döntések meghozatalába. A marosvásárhelyi problémákra vetítve például lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan vizsgáljuk a levegő összetételét, összehangoljuk a város jelzőlámpáit, az iskoláink termeiben csak akkor fűtsünk, ha szükség van rá, szabályozzuk a közvilágítás fényerejét, átalány helyett súlyra fizessük a szemétszállítási díjat, vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül kapjunk értesítést a város közérdekű történéseiről.
A 2012-ben pontosan a Marosvásárhely Okos Város koncepció fejlesztésére létrehozott egyesület nem működik. Tevékenysége a város lakói számára nem látható. Kezdeményezzük az egyesület tevékenységének átvilágítását és működésének újjászervezését annak érdekében, hogy a magán- és intézményi befektetőkkel, vállalkozókkal és a lakossággal egy éven belül lebonyolítsa azt a konzultációt, ami Marosvásárhely Smart City fejlesztési módszertan kidolgozásához szükséges.
Megújítjuk a város honlapját és online jelenlétét. Olyan információs portált hozunk létre, mely egy helyen tartalmazza az összes, várossal kapcsolatos érdemi információt, és amelyet összekapcsolunk, az okos város megoldásait kínáló alkalmazással. Ezek a platformok nem csak tájékoztatnak, de alkalmasak hiba-bejelentésre és a döntéshozatalban való részvételre is, amit a hatékony városvezetés részének tekintünk. Ezért ez a platform lehetőséget biztosít különféle kérdések felvetésére és a projektváltozatok megszavazására is.
A Marosvásárhelyre érkező turisták 80 százaléka belföldről érkezik. A külföldiek elsősorban Magyarországról, Németországból, kisebb arányban Izraelből, Olaszországból érkeznek. A szállodák átlagos kihasználtsága 40 % körül mozog, egy éjszakánál senki nem tölt több időt a városban. Mivel Marosvásárhely az ország közepén található, alapvetően az átutazó turizmusnak tud otthont adni. Az autópályák megérkezésével ez a jellege még inkább erősödni fog. Ennek kihasználására és orvoslására összehangolt intézkedéssorozatra van szükség.
Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni ahhoz, hogy Marosvásárhely ne csak városnévként, hanem brandként is megjelenjen a nyilvánosság előtt. A koronavírus járvány utáni helyzetben mind a hazai, mind a magyar nyelvterület által meghatározott régióban újra kell építeni a várossal kapcsolatos kommunikációt. Nem csak az átutazó turizmusra, de a szomszédos megyék lakóinak vásárló szándékára is hagyatkozhatunk. Marosvásárhely City Break-ek tervezésére alkalmas turisztikai terméket kell kínáljon. A stratégia kialakításához a településmarketingben jártas szakembereket kérünk fel, valamint bevonjuk a város szállodáinak, vendégfogadó egységeinek vezetőit.
A városba érkezők már az utazásuk előtt olyan „kártyát” igényelhetnek interneten, amivel a marosvásárhelyi múzeumokat, kulturális intézményeket, város által szervezett programokat kedvezményes áron látogathatják, bizonyos városrészekben kedvezményesen parkolhatnak, előnyös feltételekkel vehetik igénybe a közszállítást, vagy útikalauzt tölthetnek le okostelefonjukra.
A városba mindmáig számtalan turistacsoport érkezik. Ezeknek egy része azonban csak az autóbuszból tekinti meg a városunkat, vagy ha néhány órát el is töltenének Marosvásárhelyen, ezt a város nem könnyíti meg számukra. A belvárosi megállókban le- és felszállási lehetőséget kínálunk, a Sziget utcában várakozóállomást alakítunk ki számukra.
Életet lehelünk a testvérvárosi kapcsolatokba, új, főként Nyugat-Európai testvérkapcsolatokat alakítunk ki, amelyeknek sikerességét és hasznosságát a közös Európai Uniós projektek megvalósításában, diákcsereprogramok kivitelezésében, városfejlesztési projektek megvalósításában fogjuk mérni.
A marosvásárhelyi sportélet története során számos nagyszerű sportembert mutatott fel, és kiemelkedő eredményeket tudhatott magáénak. Ugyanakkor a szabadidősport is sokkal jobban meghatározta a város hétköznapjait, mint ahogy azt manapság tapasztaljuk. Ezek a teljesítmények, személyes történetek olyan értékek, amelyek hozzájárulnak a város karakteréhez, ezért az egykori Akarat (Voința) strand helyén korszerű, interaktív, az év 365 napjában látogatható létesítménnyel állítunk nekik emléket.
A stratégia, koncepció, tervezés, ütemezés, menedzsment kifejezéseket előszeretettel használja a városvezetés, de az elmúlt 20 évben ezeknek nyomát sem tapasztalhattuk. A város számára elkészített terveket a fiókok mélyére süllyesztették, és semmit nem valósítottak meg azokból. A városvezetés a szakmaiságot az alárendelt intézményekből is kiszorította, csak olyanokat tűr meg, akik szó nélkül végrehajtják az utasításokat. Nincs olyan társadalmi csoport, amellyel ne kerültek volna összetűzésbe, és mára azok száma is elapadt, akik kitartanak mellettük.
Marosvásárhely problémáinak okai között kiemelt helyen van az a szervezetlenség, a közigazgatás sajátos felfogása, amelynek a polgármester és szűk köre áll a központjában. Rendet csak úgy lehet tenni Marosvásárhelyen, ha ezt a szemléletet megfordítjuk, és a polgárokat, valamint a város távlati fejlődésének perspektíváit helyezzük a cselekvés fókuszába.
A rendőrség statisztikái szerint Marosvásárhelyen az év minden napjára jut legalább egy utcai bűntény és autófeltörés, heti rendszerességgel rabolnak ki embereket. Tény, hogy az utóbbi három évben 736 autófeltörést és 1015 utcai bűncselekményt regisztráltak. A marosvásárhelyieknek azonban nem kell hozzászokniuk az utcai támadásokhoz, betörésekhez és feltört autókhoz. Nem a bűncselekmények felderítése, hanem azok megelőzése kell legyen az önkormányzat célja.
Bővítjük a közterület-figyelő kamerák számát. Minden játszótérre, minden oktatási intézmény közelébe és minden forgalmas buszmegállóba figyelő kamerát szerelünk annak érdekében, hogy a zsebtolvajokat vagy más bűnözőket távol tartsuk ezektől a helyektől.
Magától értetődő, hogy a város intézményeiben a szakmaiság az első számú feltétel. A polgármester és a helyi tanácsosok csak akkor tudnak hosszú távon is fenntartható döntéseket hozni, ha a munkájukat szakmailag megalapozott tervek szerint végzik. A jelenlegi gyakorlat azonban nem ilyen: a polgármester vagy csatlósai kitalálnak valamit és azt akkor is megvalósítják, ha ésszerű, ha nem.
Marosvásárhely utcaszerkezete szinte semmit nem változott az elmúlt 20 évben. Tömegközlekedésének útvonalait is a rendszerváltás előtti időben alakították ki. Nem csak a szakemberhiány, de a „nem lehet megváltoztatni” gondolkodásmód is akadályozta, hogy a város autósforgalmát újraszervezzük. A városi autóbuszok útvonalait, a buszmegállók helyét, a taxik kijelölt állomáshelyeit, a buszsávok, kerékpárutak és a vasút hasznosítására vonatkozó tervek elkészítését olyan szakemberekre bízzuk, akik más városokban már bizonyítottak.
Egyszerűsítjük a hivatali eljárásokat és lehetővé tesszük, hogy minden, az önkormányzathoz tartozó problémát ugyanabban az irodában lehessen rendezni. Ilyenformán a lakosok helyett a rendszernek kell megtalálni a megfelelő munkatársat, aki választ ad a problémákra.
A hivatali munkafolyamatok és az ügyintézés hatékonyságának mérésére alkalmas rendszert dolgozunk ki. A cél a felesleges várakozás megszüntetése és az adófizető polgárok idejének megbecsülése.
Folyamatos képzésben részesítjük az ügyfélkapcsolatokkal foglalkozó munkatársakat. A versenyszférában már megszokottnak számító udvariasságot a város intézményeiben is meghonosítjuk. Megszüntetjük a szakmai képzésnek álcázott, közpénzből finanszírozott nyaralásokat és kirándulásokat.
Az, hogy milyen körülmények között tanulhatnak a gyermekeink, kizárólag a helyi vezetésen múlik. Korszerű és biztonságos környezetet kell teremteni az oktatási intézményeinkben. 2018-ban a város költségvetésének kevesebb mint 10 százalékát fordították az oktatási intézmények fejlesztésére. Ezen változtatni fogunk.
Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy az aszfaltozási, felújítási munkálatokat azokban a városrészekben végezték el, ahonnan a polgármester a szavazatokat remélte. 37 olyan utca van ma Marosvásárhelyen, ahova még nem jutott el az aszfalt. Nyolc év alatt minden marosvásárhelyi utcát leaszfaltozunk. Az út- és járdajavításokat szerte a városban fontosnak tartjuk, ugyanis ezáltal mindannyiunk közérzete javul. 2021-2024 időszakban járdafelújítási programot indítunk az Ady Endre, az Egyesülés és a Meggyesfalvi lakónegyedekben.
Olyan szabályozó-, adó és támogatási rendszert dolgozunk ki, ami érdekeltté teszi a tulajdonosokat a kulturális örökség védelmében. A műemléknek minősülő ingatlanok tulajdonosai nem érezhetik hátránynak, hogy védett épületnek vannak a birtokában! Azok az ingatlantulajdonosok, akik önerőből végzik el a műemlék épületek homlokzatának felújítását, támogatásban részesülnek. Egyeztetünk a marosvásárhelyi egyházakkal a tulajdonukban levő műemléképületek látogathatóvá tételéről.
A város történelmi jellegének megőrzése nem merülhet ki pusztán az ingatlanok állagmegőrzésében vagy felújításában. A néhol még megtalálható százéves tűzoltócsapok, csatornafedelek, kovácsoltvas vagy kőkerítések és a kockaköves kisutcák a város sajátos arcélét erősítik. Ezeknek óvására szabályozást dolgozunk ki. Minden fontosabb köztéri szobrot éjszakai megvilágítással látunk el.
Minden helyszínen többnyelvű tájékoztató táblát helyezünk el, ahol a város életére hatással bíró esemény történt vagy ami Marosvásárhely kiemelkedő személyiségeihez köthető. A város lakói és a turisták számára is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy információhoz jussanak Marosvásárhely történetével kapcsolatban.
A város szinte minden lakónegyedében található még olyan épület, ami korábban a távfűtést szolgálta. Ezeknek egy része magánkézbe került, mások ma is gazdátlanok. Tisztázzuk ezek tulajdonviszonyát, majd az elhanyagolt és kihasználatlanul álló létesítményeknek a város civil szervezeteivel egyeztetve új, közhasznú rendeltetést adunk. Az ingatlanok állagát, adottságait és bővíthetőségét, valamint a közösségi igényeket is figyelembe véve, szépkorúak közösségi helyeként, sérült vagy speciális igényű gyerekek foglalkoztatását biztosító centrumként, egyházi rendeltetésű terekként, illetve lakónegyedi szabadidő központként lehet ezeket működtetni.
Megszoktuk, hogy a városunkat átszelő vasútra úgy tekintünk, mint ami a hétköznapjainkat keseríti, a vonatközlekedés pedig inkább nyűg, mint hasznos elem számunkra. Fontos látni, hogy a vasút a leginkább fenntartható, környezetkímélő közlekedési eszköz, amely minden marosvásárhelyi számára könnyen elérhető, a jövőben pedig a városi és elővárosi közlekedés részévé tehető. Az elővárosi vonat bevezetése megkönnyítené a peremtelepülésekről ingázó személyek közlekedését. Csak a Román Vasúttársasággal, az illetékes minisztériummal, Marosvásárhely Metropolisz Övezetével és a Maros Megyei Tanáccsal együttműködve érhető el eredmény. Ezt a kérdést nem lehet tovább halogatni.
Marosvásárhely minden szegletében találhatunk jobb sorsra érdemes, lepusztult, elhagyatott épületeket, létesítményeket. A „nem a város tulajdona” azonban többé nem lehet kifogás. Ezek az ingatlanok mind funkciójukban, mind a külsőségeikben újra szerves részét alkossák a város életének. A kormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében kérni fogjuk a tulajdonjog átvételét, a magántulajdonban lévő ingatlanok esetébenbüntetőadót szabunk meg.
Mindenkinek joga van az egészséges környezethez. Gyermekeinket egészséges, inspiráló és természetközeli környezetben szeretnénk nevelni, Marosvásárhelyen erre viszont nincs igazi lehetőségünk. Nagyon sok dolognak kell megváltoznia ahhoz, hogy Marosvásárhely zöld, élhető, a fenntartható fejlődés alapvető elvei szerint működő város legyen. Szokták mondani, hogy újra kell gondolni a város fejlesztési stratégiáját, de ami a legfontosabb végre is kell hajtani az ebben foglalt intézkedéseket. Marosvásárhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiáját 2002-ben hagyták jóvá, a dokumentum ma is elérhető a város honlapján. Annak ellenére, hogy a helyi akciócsoport elnöke a jelenleg is regnáló polgármester volt, az esetek döntő többségében kísérlet sem történt arra, hogy a stratégiában előírt intézkedéseket végrehajtsák. Marosvásárhelynek a lehető legrövidebb időn belül új Fenntartható Fejlesztési Stratégiára van szüksége, amit különösen aktuálissá és fontossá tesz az új európai zöld megállapodás (European Green Deal) mely a célok mellett, forrásokat is rendel a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.
A Poklos patak jelenlegi állapotában a város szégyenfoltja, ám egy egész sor kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Évtizedek óta léteznek rehabilitációjára vonatkozó tervek, de egyiket sem sikerült megvalósítani. Az európai trendeknek megfelelően, a Poklos pataknak a város ékkövévé kell válnia, olyan zöld folyosóként szelve át Marosvásárhelyt, melyet bicikliút és sétáló utak, rekreációs övezetek kísérnek végig. Vissza kell adni a meder jelentős részének a természetes jellegét, meg kell szüntetni a szennyezési gócokat, hasznosítani kell a patak felületét.
Marosvásárhely egyik nagy problémája a zöld övezetek alacsony aránya és parkok hiánya. Az egy főre eső zöld felületek nem haladják meg a 15 négyzetmétert, míg Beszterce esetében minden lakosra 34, egy nagyváradi lakosra 22 négyzetméter zöld felület jut. A Somostető korlátozottan látja el ezt a feladatot, de közel sem elégséges egy ekkora város számára. Új zöldövezetek kialakítására van szükség. Véget vetünk az önkormányzat tétlenkedésének, hiszen már több mint 20 éve kijelölték a megoldás irányait. Nagyméretű zöldövezet kialakítására van lehetőség a Maros folyásának mentén a város teljes hosszában, a méntelep (Lovarda) és a régi Maros kanyar területén, valamint a Poklos-patak és a Turbina-árok mentén.
A szomszédos községek önkormányzataival szoros együttműködésben erdősítési programot indítunk annak érdekében, hogy a város körül zöld gyűrű alakuljon ki.
Az önkormányzat rendkívül felelőtlenül kezelte a meglévő zöldövezetek, és különösen rosszul az öreg fák kérdését. Minden egyes fa indokolatlan kivágása, visszavonhatatlan kárt okoz a városképnek, hiszen évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanaz a lombkorona kialakuljon. A civilizált európai városokhoz hasonlóan, ezentúl Marosvásárhelyen is csak végső esetben fogunk eljutni a fák kivágásához, ezeket a városkép értékes elemeiként fogjuk kezelni, megmentésükre minden szakmai lehetőséget igénybe fogunk venni. Hasonlóan fontos a városkép és a lakók komfortérzésének szempontjából, a meglévő fák metszésének szakszerű kivitelezése. Átmeneti időszakra „fakivágási moratóriumot” vezetünk be, és csak azoknak a fáknak a kivágását engedélyezzük, amelyek veszélyeztetik az ott élők és arra járók testi épségét. Az évente elvégzett csonkolás jellegű metszési gyakorlatnak véget vetünk, új városi fametszési szabályzatot készítünk.
A Somostető a vásárhelyiek egyik kedvenc helye és pillanatnyilag az egyetlen természetközeli rekreációs jellegű területe a városnak. Az erdő természetvédelmi terület és a levegő minőségének egyik letéteményese Marosvásárhelyen. A Somostető fejlesztése a természeti értékek tiszteletben tartásával és az erdőfelület csökkentésének elkerülésével fog történni. Az önkormányzat aktív szerepet vállal a terület védettségének megőrzésében, így biztosítva, hogy a Somostető továbbra is városunk egyik kulcsfontosságú szabadidős területe legyen, természetvédelmi értékének megőrzésével.
A biológiailag aktív zöld felületeknek nincs alternatívája. Sem műépítészeti, sem esztétikai érvek nem indokolják azokat a térátalakításokat, amelyek eredményeként Marosvásárhely köztereiről eltűntek a fák, csökkentek a füves területek. Ezért a város teljes területén Zöldítő programot indítunk el, amelyben elsősorban a lakóközösségekre fogunk támaszkodni. Velük egyetértésben jelöljük ki azokat a felületeket, amelyeket visszaadunk az élő növényzetnek.
A közlekedés megszervezésében, különösen a közszállítás fejlesztésében az a szempont legyen uralkodó, hogy a város két legtávolabb eső pontja közötti távolságot a legolcsóbb, leginkább környezetkímélő és leggyorsabb módon tehessék meg a marosvásárhelyiek. E szempontok szerint kell alkalmazni a mobilitási tervben leírtakat, és ezek szerint kell Marosvásárhely tömegközlekedését is ujjászervezni.
Új buszokat helyezünk üzembe
A már elnyert Európai Uniós pályázatból új, kényelmes és környezetkímélő autóbuszokat vásárolunk. A már folyamatban lévő EU pályázatnak megfelelően 47 elektromos, a helyi költségvetésből finanszírozva 41 diesel, valamint további EU forrásokból 38 hibrid autóbuszt helyezünk üzembe 2022 végéig.
A buszmegállók mindegyike felújításra vagy átalakításra szorul. Eső elől menedéket biztosító, zöldtetős, modern pavilonokat helyezünk el a város területén található megállókban. Ezek a pavilonok illeszkednek a városképbe, és arra is alkalmasak lesznek, hogy javítsák Marosvásárhely levegőjének minőségét.
A Dózsa György utcában, a December 1 sugárúton (Hosszú utca), valamint a December 22. utcában (November 7), a Pandúrok sétányán, a Maros-hídon és a Kossuth utcában lehetőség szerint buszsávokat létesítünk. Ezeken a közszállítás járművei, iskolabuszok, taxik, kerékpárok és motorkerékpárok közlekedhetnek.
Fokozatosan felszámoljuk azt a gyakorlatot, hogy az utasoknak az autóbuszon kell jegyet vásárolniuk. A gépkocsivezetőnek nem kell jegyértékesítéssel foglalkozni. Bevezetjük a digitális jegyet, melyet SMS-sel vagy applikációval lehet megvásárolni. A bérletekre online is elő lehet fizetni. A buszmegállókban jegyautomatákat helyezünk el.
Az autóbuszokat nyomkövetővel szereljük fel, így az utasok a buszmegállókban kihelyezett kijelzőkön, a későbbiekben pedig az okostelefonjaikon is követhetik az autóbuszok útját.
A Megyei Tanáccsal és a környező települések önkormányzataival együttműködve megteremtjük a jogi és gyakorlati feltételeit annak, hogy a városi közszállítás által kibocsátott Metropolisz bérlettel gyorsan és kényelmesen lehessen eljutni például Marosszentgyörgyről Koronkára, vagy a repülőtérről Marosvásárhelyre.
A városi mobilitás rendkívül összetett terület, ahol a problémákat nem lehet tűzoltással és alkalmi megoldásokkal kezelni. Elkerülhetetlen Marosvásárhely Fenntartható Mobilitási Tervének felülvizsgálata, majd annak megvalósítása. A cél egy tiszta, biztonságos és élhető város építése, amelyben autóval, autóbusszal, biciklivel és alternatív közlekedési eszközökkel egyaránt élvezetet nyújt a közlekedés.
2022-ig egy, 2024-ig további legalább két parkolóház építését indítjuk el a belvárosban. A Nemzeti Színház háta mögötti parkolóban mintegy 500, a Maros Mall bevásárlóközpont melletti területen 400 személygépkocsi befogadására lesznek alkalmasak. A belváros mellett a lakónegyedi parkolás is azonnali megoldásért kiált. Ezért a Tudor, a Kövesdomb és a December 22 (November 7) negyedekben átmeneti jelleggel könnyűszerkezetes, könnyen összeszerelhető parkolóházakat létesítünk.
A Nagykórház környékén lehetetlen parkolni. A probléma elsősorban egy telekvitából adódik a Maros Megyei Tanács és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala között. A Megyei Tanáccsal közösen lezárjuk az évek óta zajló vitát és azonnali hatállyal megkezdjük a terület rendezését.
A városi biciklizés jelenleg életveszélyes tevékenységnek minősül Marosvásárhelyen. Már most is kimutatható, hogy a lakosság részéről reális az igény a biciklis infrastruktúra fejlesztésére, valamint jelentősnek mondható azok száma, akik előszeretettel használnák ezt a közlekedési formát, ha az biztonságos volna. A város kerékpáros útvonalainak megépítését úgy ütemezzük, hogy azok az autósforgalom által leginkább terhelt útvonalakra jelentsenek alternatívát, és az iskolák, sportlétesítmények, valamint a főtér, egymással összeérő kerékpárúton legyen megközelíthető.
A gyaloglás, séta az elmúlt 20 évben visszaszorult, mivel a járdákat leszűkítették, sok helyen két ember nem fér el egymás mellett. Gyakori az is, hogy babakocsival lehetetlen vagy körülményes A pontból B pontba eljutni, és sokan autóval mennek oda, ahol aztán babakocsival sétáltathatják a kisgyermeküket. A gyalogos közlekedés ösztönzése érdekében, ahol lehet, bővítjük a járdafelületet és megakadályozzuk, hogy a parkoló autók akadályozzák a gyalogosokat.
Az elmúlt három évben 747 közúti baleset történt Marosvásárhelyen. Ezek közül 246 esetben gyalogost gázoltak el. A sebességkorlátozások fokozásával, a gyalogátkelőhelyek előtti rövid szakaszok megállásmentessé alakításával, az átjárók ésszerű elhelyezésével és éjszakai megvilágításával, okos jelzőlámpák üzembe helyezésével, figyelmeztető és fényvisszaverő jelzések alkalmazásával csökkentjük a balesetek kockázatát.
Mindig büszkék voltunk a városunkra. Szerettük azt gondolni, hogy messze földön irigylik a kétnyelvű kulturális kavalkádot, ami körülvesz minket, s talán még azt is sokáig komolyan gondoltuk, hogy életvitelünket nem cserélnénk el a nálunk nagyobb városokban élő emberek mindennapjaival. Kétségkívül, volt Marosvásárhely életében ilyen felívelő időszak. Volt, amikor úgy éreztük: marosvásárhelyinek lenni büszkeség. Ez azonban az évek során elillant. A pezsgés alább hagyott, fiataljaink már a középiskolai évek során elvágyódnak innen, a lakónegyedkből eltűntek a sportpályák, a köztereinkről kitiltották a rendezvényeket, s a marosvásárhelyiek sokasága, ha kikapcsolódásra vágyik, akkor más városok kulturális programjait böngészi az interneten.
Ahhoz, hogy a város mindennapjaiba életet leheljünk, vissza kell adjuk a város tereit azoknak, akik kreativitással, tehetséggel, teljesítménnyel tudják kitölteni. Újra kell tanuljuk, hogy amit marosvásárhelyiek hoznak létre, abból a közösségünk számára teremtett érték, amin a város kulturális intézményei dolgoznak, azt elsősorban nekünk kell megbecsülni.
A kétnyelvűség alkalmazása csak a polgármesteri hivatalon múlik. Eddig ezt a polgármester akadályozta. Minden, a város vagy alárendelt intézményeinek hatáskörébe tartozó felületen érvényt szerzünk a kétnyelvűségnek. Formanyomtatványok, intézményi honlapok, utcanévtáblák és a hivatallal folytatott kommunikáció valamennyi területén eleget fogunk tenni a lakosság elvárásainak.
A Polgármesteri Hivatal hosszú idő óta koloncként tekint a fogyatékkal élőkre. Azokat a szakmai szervezeteket, akik velük foglalkoznak, ellenségként kezeli és akadályozza munkájukat. Ezt a helyzetet megszüntetjük, és új együttműködést alakítunk ki mindenkivel, aki segítségre szorul.
Városunk egyik szégyenfoltját képezik az olyan alulfejlett városrészek, mint például a Hidegvölgy. Az ilyen helyekre jellemző mélyszegénység felszámolása csak szakmai képzésekkel, a munkahelyteremtő programokkal, és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára kidolgozott szociális inklúziós programokkal valósítható meg. Ezekre a programokra Európai Uniós alapokból szerzünk forrásokat.
Alapvető prioritás számunkra egy állandó, stabil kapcsolatokra és együttműködésre alapozott partnerség felépítése a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil és egyházi szervezetekkel. Ezek a szervezetek állami hatáskörbe tartozó feladatokat vállalnak át, ezáltal tehermentesítik az önkormányzatokat. A szociális szolgáltatók számára megítélt összegeket határidőre fogjuk kifizetni.
Létrehozzuk az akkreditált és a nem akkreditált szociális szolgáltatók és jogvédő szervezetek virtuális adatbázisát ahhoz, hogy a segítségre szoruló polgártársaink számára megkönnyítsük a segítség igénylésének lehetőségét. A hátrányos helyzetű személyek és csoportok számára állandó jogsegélyszolgálatot fogunk létrehozni.
Városunk életében a történelmi egyházak fontos társadalomszervező és közösségformáló feladatoknak tesznek eleget, lelki gondozást nyújtanak sok ezer marosvásárhelyi számára. Az elesettek, a mélyszegénységben élők megsegítésében, a fogyatékkal élők és a betegek ápolásában hiánypótló munkát látnak el. Mindezek mellett pedig hitéletet biztosítanak marosvásárhelyiek tízezreinek.
Leginkább az elmúlt tíz évben fokozatosan tapasztalható egyfajta kiüresedése a város főterének. Ehhez nem csak az a folyamat járult hozzá, hogy bankok, gyógyszertárak és telekommunikációs vállalatok hódítottak teret, hanem az is, hogy minden olyan eseményt száműztek a város központjából, amit nem a hivatal szervezett. A járványhelyzet ezt a jelenséget fokozta, így most olyan helyzet alakult ki, hogy este 6 óra után szinte nincs mozgás a város főterén. A gyalogos zónák kiterjesztésével, sétálóövezet létesítésével, teraszok létesítésének ösztönzésével és kulturális programok sokaságával újra pezsgő életet hozunk Marosvásárhely központjába.
A Liget, a Stadion, a jelenleg az ócskapiacnak otthont adó egykori laktanya és a Maros-part egybenyitásával korszerű szabadidős, sport- és kulturális tevékenységek lebonyolítására alkalmas helyszínt építünk és egybefüggő, nagy kiterjedésű parkot létesítünk. A terület újragondolását tapasztalt városrendező csapatra bízzuk.
Jól átgondolt és tervezetten megvalósuló szabadtéri rendezvényszerkezetnet alakítunk ki Marosvásárhelyen. A lehetőségek, a történelmi szerep és a földrajzi elhelyezkedés sokkal többre predesztinálja városunkat, mint amennyit a mai kínálat sugall, ugyanakkor városunk turizmusban betöltött szerepe, a gazdaságélénkítés, a helyi értékek bemutatása, a fiatalok megtartása, a magas színvonalú szórakoztatás is ezt követeli meg.
A polgármesteri hivatal ebben is csak a szavazatszerzési potenciált látta, ezért kizárólag a konzumkultúrára helyezte a hangsúlyt, sem a művészeti érték teremtése, sem a marosvásárhelyiség megőrzése, sem az eredetiségre való törekvés nem tartozott a támogatandó céljai közé. A kulturális élet alakításába be kell vonni azokat a kulturális szereplőket, amelyeket eddig a város mellőzött vagy ellenségnek látott, és velük konzultálva kell megfogalmazni, hogy van-e, s ha igen, milyen szerepe lehet a városnak a kulturális élet szervezésében.
A Liget és a Lovarda térségében létrehozandó parkban a város történetében fontos szerepet betöltő személyiség „kap egy padot”. Többnyelvű táblán tüntetjük fel, hogy az illető személyiség milyen tevékenységet folytatott, miért választották a város díszpolgárává, vagy milyen életutat járt be.
A Maros Megyei Tanáccsal partnerségben, olyan információs irodát és jegypénztárat nyitunk a belvárosban, ahol a Bábszínház, az Állami Filharmónia, a Maros Művészegyüttes, a Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem, a főtéri Mozi bármely előadására jegyet válthat az érdeklődő.
Marosvásárhelynek erős sporthagyományai vannak. A labdarúgás, jégkorong, kosárlabda, úszás, vízilabda olyan sportágak, amelyeket már a múlt század első felében gyakoroltak városunkban.
Minden, a város területén működő sportklub számára megpályázható versenysportok támogatását célzó alapot hozunk létre. Világos, egyértelmű, azonos feltételek és szabályok mentén minden sportág és minden városunkat gazdagító sportklub számára, pályázati úton ítélünk meg támogatásokat.
Programot indítunk a város tulajdonában lévő sportlétesítmények korszerűsítésére. Tájékoztatunk arról, hogy mikor lesz helyreállítva a hozzá legközelebb eső porond, műfüves pálya vagy fedett létesítmény.
Olyan szabályozást alkotunk, ami kiszámítható órarend szerint működik és kivételezés nélkül, minden marosvásárhelyi lakos és sportegyesület számára hozzáférést biztosít azokhoz a sportlétesítményekhez, amelyek a város alárendeltségébe tartoznak.
Azokon a helyszíneken, ahol a terület megengedi, kosárpalánkokat, kültéri ping-pong asztalokat helyezünk el annak érdekében, hogy bővítsük a lakosok sportolási lehetőségeit.
